Sziasztok!

Közkívánatra, azaz Henni :) kérésére írok a blogba.

Itt vannak a gyerekek. Március 15-én vasárnap érkeztek meg a dortmundi repülőtérre. Itt az a mondat kellene, hogy következzen, hogy "és boldogan éltek, amíg meg nem haltak", de sajnos még ott nem tartunk.

Szóval hosszasan gondolkodtam, hogy leírjam-e mi történt a repülőúton, de aztán úgy gondoltam, csak leírom, mert nem olyan nyilvános ez a blog. Szóval a Wizzair járatával jöttek, ami 6h10-kor indul a Liszt Ferenc repülőtérről. Hogy ne legyen gond mindent elintéztem nekik interneten, a becsekkolást, a bőröndöket, mindent. Így a repülőjegy kettejüknek 45.800,- Ft volt. Előd vitte ki őket a repülőtérre, az utolsó hétvégét az apjukkal töltötték. Aztán a bőröndök leadásánál mutatták a beszállókártyát meg a személyijüket és közölték velük, hogy mivel két nevük van, tehát Bora Borbála Réka és Imola Imola Rita és ez a két név nem szerepel a beszállókártyán, ezért módosítani kell a nevet. A névmódosítás mindkettejük beszállókártyáján 59.500,- Ft. Ha ezt nem teszik meg, nem szállhatnak fel a repülőgépre. Előd hiába mondott nekik bármit, mondták neki, hogy ez a szabály két napja lépett életbe és mindenkire vonatkozik, arra is, aki előbb vette a jegyét. Persze ez a két napos szabály nem csak minket érintett, hanem a sorban állók többségét és mindenkinek hasonló összegeket kellett kifizetni. Voltak emberek, akik sírtak. És ez még a mai napig akkora felháborodást kelt bennem, most is mikor leírom... Hihetetlen...

Szóval Előd kifizette a pénzt, szerencse, hogy ki tudta ugye... 

Másnap felmentem a Wizair honlapjára és elolvastam az utazási üzletszabályzatukat, melyben egy szóval sem említik, hogy ha valakinek két keresztneve van, akkor mind a kettőt fel kell tüntetni. De még egy olyan sor sincs benne, hogy az adatoknak pontosan meg kell egyezni a személyi igazolványban, vagy útlevélben található adatokkal. A repülőjegy szinte olyan mint a vonatjegy, ha Európán belül utazik az ember, csak a nevet kell megadni és semmi mást. Se születési dátum, se semmi. Aztán megnéztem mely esetekben tagadhatják meg a beszállást és ott volt egy olyan mondat, hogy abban az esetben ha kétség merül fel, hogy a jegyet felmutató személy nem azonos a jegyen szereplő személlyel és ha az adatok nem egyeznek. Ennek már nagyon megörültem, mert ez nyilván arra vonatkozik, ha csalás gyanúja merül fel, ebben az esetben pedig nem az a megoldás, hogy jó pénzért átírjuk a nevet a jegyen, hanem akkor minimum hívom a rendőrséget. Szóval ebbe kapaszkodva írtam egy panaszlevelet a Wizzairnek, amiben nem titkoltam el a felháborodásomat. Másnap felhívtak telefonon és sűrű elnézést kérve mondták, hogy azonnal visszautalják a pénzt és kárpótlásul 50 euró leutazható bónuszt adnak. Ez volt az első alkalom, hogy Wizzairrel utaztunk és nem tudom felhasználjam-e a bónuszt.

Ez volt az ideút... aztán most várunk az iskolára. Azt gondoltam, mivel kötelező az iskola itt is, egyből be fogják rakni a lányokat a megfelelő helyre. De ez a mai napig nem történt meg. Kétszer voltunk eddig azon a helyen, ahol ezt intézni kell, plusz telefonon is beszéltünk velük. Itt Németországban az a gond, hogy integrációs iskolába kell előbb járniuk. Ez Magyarországon nem létezik és Franck azt mondta, hogy Franciaországban sincs ilyen, egyszerűen beteszik őket egy normál iskolába és ott tanulják meg a "mély vízben" a nyelvet. Ezt én sokkal jobbnak gondolom, mint az integrációs iskolát, mivel az integrációs iskolában csupa külföldivel lesznek együtt, nem németekkel, lesz napi 4 óra német tanulás, de az csak másabb, mint német anyanyelvűekkel lenni. Ráadásul tudom mit jelent irakiakkal, arabokkal, törökökkel együtt lenni, akik teljesen mást tanultak az iskolában és még a számokat sem ismerik sokszor. Amikor már jól beszélnek németül, akkor mehetnek át normál német iskolába.

Szóval elmentünk a városházára, ahol van egy nagyon kedves hölgy aki ezt intézi. De amikor magyarázta a dolgokat németül mondta, és sok mindent értettem, de azért mégsem mindent. Utána mivel már előre megbeszéltem Karinnal hogy találkozunk, elvittem neki az összes papírokat és ő magyarázta el, hogy megértsem. Szóval Imolával nincs probléma, ő úgy néz ki, hogy a tavaszi szünet után kezdi az iskolát egy realschule 9. osztályában. Magyarországon is 9.-es volt és most itt ugyanott folytatja. Ha itt jól teljesít akkor válthat gimnáziumba, vagy mehet szakközépiskolába 10. után.

Borára azt mondta a hölgy, hogy neki a gimnázium túl erős és úgynevezett berufcollege-ba kellene kezdenie, ami talán olyan mint egy szakközépiskola itt. Amikor hazajöttünk akkor Karin magyarázta el, hogy mit jelent, amit a hölgy mondott. Mivel Bora 16 éves elmúlt nem iskolaköteles. Németországban pedig 18 éves korig és a 10. osztály befejezéséig van joga egy gyereknek nappali tagozaton tanulni. Bora a nyáron 18 éves lesz, de még a 10. osztályt nem fejezte be. Ez azt jelenti, hogy ha felveszi valamelyik nappali tagozatos iskola, akkor jó, de ha nem, akkor nem mondhatja, hogy márpedig neki ez joga, hogy nappalin tanuljon. A német iskolarendszer nagyon bonyolult, és lehet, hogy már egyszer itt ki is tértem rá, most nem részletezem. Ha Bora ebbe a berufcollege-ba megy utána nem olyan érettségit szerez, amivel egyetemre tud menni tanulni, ráadásul abban sem vagyok biztos már, hogy ez a berufcollege, ez nappali tagozatos. Innen nincs egyenes átjárás a gimnáziumba, ha már jól beszéli a nyelvet. Magyarul Borának az lenne a legjobb, ha egy realschule 10. osztályába menne, mert onnan át tud menni gimnáziumba. Így is vesztene egy évet, de ha berufcollege-ba megy akkor még többet. Ja és ráadásul a berufcollege csak a nyári szünet után kezdődik... na ez nagyon elkeserítő... Szerdán, vagy csütörtökön visszamegyek Karinnal ehhez a hölgyhöz - csak Karin még nem tud róla - és megmondom neki, hogy ez így nem jó. Nagyon izgulok emiatt, hogy ezt sikerüljön jól elintézni.

A munka egyébként jól megy. A farmon most már teljesen egyedül szoktam menni és még nem okoztam közúti balesetet. Nagyon fárasztó ez a két munka együtt és mióta a gyerekek itt vannak iskolába sem járok. De ha ők elintéződnek, magamat is elintézem. :) Általában gps-szel megyek, de mint már a legelső blogbejegyzésemben írtam a gps-em nagyon szar. Soha ne vegyetek gps-t az alliexpressen. Van amikor egy 700 m-es tök egyenes utat egy 3,4 km-es kerülővel akar megtenni. Hosszas gondolkodás után arra jöttem rá, hogy ugye a jobb oldali sávban közlekedek, és amikor egy házszám a baloldalra esik, ahová menni akarok, akkor azt mindenképpen úgy akarja megközelíteni, hogy nekem a jobb oldalra essen. Tiszta hülye!!!

Nagyon érdekes, hogy rengeteg óvoda és iskola rendel biotejet és biotermékeket. Sokkal egészségesebben étkeznek itt az emberek és nagyon ritka az elhízott ember. Fehér kenyeret szinte nem is lehet kapni a boltban. Lehet kapni, de csak azt az amerikai toast kenyeret, de nagyon műanyag íze van mióta nem eszek fehér kenyeret. 

Sokszor annyi mesélni valóm lenne, de nem vagyok gépközelben hogy leírjam. Most meg mennem kell. Elköltjük a húsvéti reggelit. Tegnap sütöttem kalácsot. Áldott húsvétot kívánok mindannyiótoknak!!!